[20:45 CET]
De akkor is öregnek érzem magam, az antidepresszáns vásárlás ellenére is. Azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy azért mert olyan számokat hallgattam kiskoromban a “Paff a bűvös sárkány” helyett, mint ez. Mondjuk ez a vásárlási kényszer elég metroszexuálisan hangzik, de férfi létemre sajnos ilyen lettem.
Szóval holnap reggel új nap virrad. Új kalandok és új élet meg minden. Azt mondta nekem egyszer valaki, hogy az átmenetet nem szabad katasztrófának megélni, hanem valami jónak az előjátékaként. Én most azt fogom tenni. Mármint holnaptól.
“te fél pár ember, hol van már az a pár? aminek a fele nemrég még te voltál? az a pár jó éved az elpárolgott hamar, régi vagy és ez szemlátomást zavar.”
Hát nem zseniális?