szerda, 2008. január 16.

Jelenleg a napi archívumot böngészed - szerda, 2008. január 16..

[10:31 CET] 

Van abban valami báj amikor az autópályán köd van és közben kel fel a nap. Olyan érdekes barnás-sárgás az egész világ, mint egy régi fényképen. Nade utána…NAGY tisztelet a Teremtőnek meg minden, de tény, hogy Isten állatkertje nagy és igen-igen alacsony a kerítés körülötte. Erre a bizonyítékszerzés legegyszerűbb módja ha kilépünk az utcára, de a kalandvágyóbbak (vannak pár ezren…) reggel kocsiba szállnak és próbálnak átmenni Budapest egyik végéből a másikba… Szerintem a budapesti közlekedés kitalálóját (ha egyszer megtalálják, de szerintem legenda csak a létezése) valószínűleg elsőként fogja a falhoz állítani a forradalom. Na mindegy, én cirka 1 óra és 45 perc alatt átértem rajta, de közben legalább JÓ hangosan hallgattam zenét.

Mottó: “falovam nagyot nyerít, egyhelyben vágtatok - kódolatlan égbolt, magányos hintalógalopp”

Zene: Kasabian - L.S.F