modern felnőttkor

[21:02 CET]

nemrég beszélgettem valakivel a rohanó világról, az elvesztett felnőtt-tudatról is egy csomó ilyen baromságról. aztán eszembejutott ez a beszélgetés a minap, sőt emlékeztem én egy régi versemre, mintha lenne… hát íme meglelém versemet:

modern felnőttkor

ébredsz, óra elemmel,
kelj és öltözz fel,
kávé porból,
kinőttél abból a korból,
mikor csak kakaó kell.

mobil a kézben,
a taxi már készen,
liftben földszinti álmok,
hitelkártyán számok
minden itt van ami kell.

ledek villognak,
övek oldódnak,
a pohár műanyag
pezsgő, turbulens, ingatag,
ettől hánynod kell.

polisztirol függőség,
hahótázó közönség,
színes LCD-ben nézed,
milyen a való élet,
titokban pedig az kell.

esti fények a városban,
gyorsan kéred, papírban,
marhaús, duplasajt, sonka
porcelán foggal nézed mi az oka,
miért is ez kell.

zuhany, az éjjel eleven,
gumi ízű szerelem,
pihent teste elgyötör,
az ifjúkori gyönyör,
meghallt, temetned kell.

hát így vónánk ma estére. holnaptól szebb napok jönnek, de még messze az éjszaka… tyuhéjj