[14:29 CET]
No itt van pár fotó:
(anyukájával)
Jelenleg a havi archívumot böngészed - június 2008.
[10:10 CET]
ha ritmus az élet, akkor én most bossa-novat élek.
Zene: Unklejam - Stereo
bár én mono vagyok…
“Homo? Hetero. Mono? Stereo. Change money? Change your life.”
[15:31 CET]
na, egy két napos pihenés után sajnos meg kell szakítanom a pár hónapja tartó hétvégén-nem-dolgozunk fogadalmat, de ez az ára, hogy pénteken leléptem… sajnos ma be kell fejezzek valamit.
de legalább már kezdem tudni, hogy “mi a fejlődés igazi ára”
“Szeretem hogyha kérdezed: Mi van hülyegyerek?
Mit keresel itt, még innen tuti helyet?
Van írva kőbe, fába, hogy
Szeretetet adok neked, de a helyzetet te kezeled.
Tudom, hogy minden az enyém, de minden relatív.
Az élet értelme, a jó, a rossz és a kreatív. ”
éééés ma az egyik álmom feltételének fele megtörténik, miszerint az irodába új padló lesz (ami könnyen tisztítható, mosható) így ez kipipálva, jön hozzá július közepe-vége fele a lakásom befejezése, az álom feltételének másik fele, és már jöhet is Winston. Az első pasi az életemben.
Winston jelenleg 2 hetes, köszöni jól van, kicsit még növekszik, cseperedik és július végén/augusztus elején hozzámköltözik. Addig sajnos csak képen és néha sok-sok utazással látogatóba láthatom. Amúgy Ő egy kölök golden retriever. Próbálok majd róla egy normális képet csinálni és megmutatom. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az irodaház ahol dolgozom iszonyat kutyabarát, szóval jön velem dolgozni az elején, amíg még sokat kell lejárnom vele és oda kell nagyon figyelnem. tökre izgulok. hatalmas változás lesz az életemben. addig próbálok megszerezni minden normális információt, hogy hogyan is kell kölökkutyuval foglalkozni. még pár hét…
holnaptól beindul a daráló, ami az “utolsó” munkahetemre jelemző lesz, de már számolom a perceket, hogy mehessek vissza vitorlázni, pihenni, lakást csinálni és úszni.
A többi dolog sajnos nem jön össze, de remény van.
“This is how it works
You’re young until you’re not
You love until you don’t
You try until you can’t
You laugh until you cry
You cry until you laugh
And everyone must breathe
Until their dying breath”
Zene: Regina Spektor - On The Radio
imádom ezt a számot…
[8:12 CET]
balaton. barátok. pihenés. zsufi hétvége lesz. délután 2kor már kenesén nyomom a fröccsöt. pááá
Zene, voltmár de jó: Everlast - What It’s Like
[9:28 CET]
Kedden este összeestem. tegnap semmi nem jött össze. éjszaka jöttem haza M7 160km/óra, autó elémvág, előzni akart. Padlófék, csúszós út, cikkcakk. 8 kv volt bennem és az autó menetstabilizátora. Azthiszem tegnap este volt az a pillanat, ami miatt megérte megvennem ezt az autót. Fájt a fejem és morcosan mentem volna a menyországba. Megálltam, hánytam. Pihennem kell. Dokihoz mennem és pihennem. Szabadságra megyek július 1től. Addig ki kell bírni. Ennem kellene. Fentről koppintottak, hogy ÁLLJ!
jahát a legfontosabbat elfelejtettem! hosszú évek óta ismét vettem farmert. óójjjeeeee
és a szerelem meg jó érzés igenis… csak nem akkor, ha egyoldalú. ebben tévedtem. MOCSOK szar érzés. annyira szar, hogy meg sem érdemlem, hogy ilyen jó legyen.
[08:43 CET]
régen éreztem, hogy szerelmes vagyok. jó érzés. még ha egyoldalú, akkor is.
“Az a rézcső, ami a vizet hozza, zöld rozsdás lesz egyszer
Az a kémcső, amiben por a szív, párás áttetsző rendszer,
Az az arc, ami bentről csillog, csak tekintet lesz egyszer,
Az a szem, ami nekem tetszik, holnap csak turistatenger,
Az az óra, amelyik bezár minket, elem nélkül nem jár,
Az a gép, ami a testem kér még energiát adjál,
Az a pénz, ami a hasznot hozza, semmi nem lesz egszer,
Az a füst, ami megutaztat, több komponensű vegyszer,
Az a könyv, ami az igét mondja, emlékből van írva,
az a könny, ami sósan is csíp, tényleg ki lett sírva,
Az a pont, amin elindultunk, atomjaira van bontva,
Az a hely, ami rajtunk múlik, a lelkünkre van bízva,
Az a ránc, ami előbukkan, soha nem megy vissza,
Az az ősz, amelyik veled hullik, hajszálvékony titka
Az a ránc ami előbukkan, soha nem megy vissza,
Az az ősz, amelyik veled hullik, hajszálvékony titka”
Zene: Ákos - Ennyi nem elég
[10:11 CET]
[11:09 CET]
Éjszaka néztem az eget ahogy ragyog, Isten elhintett pár csillag magot
Hajnal hasad, kikelet, s csupa fény a kikelt magok: én most jól vagyok.
Hányszor hagytam el és döftem le önmagam.
Gyilkos lettem újra, milyen fura, gyilkos és áldozat is egyben.
Hányszor volt már ilyen, életem, már megint mit tettem.
Egy szál fűre, szalmára vagy mindegy hova, ér el a dér az orrom hegyén,
Lecseppen, elillan mint az áruló az éjnek idején. Áruló a gondolat,
Mely megült homlokomon, újrakezdeni, itthagyni: ezen gondolkodom.
Ósdi régi történet, suta élet, mint a kéreg, de így leírva azt reméltem
Lekopnak szememről a korhadó évek. De hiába nézek. Félek.
Azt látom ami van és ami lesz, a múlt elmúlt, feledés fátyla mögé bújt,
És a bölcsesség megadja magát, hisz reményt talált, hiába fájt, pedig
Nincsen már régen, észre kéne venni. Csak ennyi: ajtót csukni, továbbmenni.
És mégis. Hány éjjel néztem széjjel magammal, hogy nappal, egy üres lappal
Menjek hozzád, a kezem ahogy fognád és látnád, hogy ez már nem az a gaz
Nem gyom, minden rossz kiírtva, üres lapra felírva: “újra élek és e látomás, álom volt csupán.”
Jól vagyok igen, most jól. Ma reggel a jobbik lábbal keltem, értelmet nyertem,
Megyek, és ma senkit nem kergetek. Pihenjetek egy nagyot, de holnap: fussatok!
ma tankcsapda koncert budapesten… ojjjeee… előre félek, én csak sofőr leszek, de jajj nekem… és mégcsak nem is szeretem annyira a tankcsapdát, hogy koncertre menjek, de hát megígértem. ez van.ezt már mac-en írom. jó kis cucc ez.
Zene: Coldplay - The Scientist