[12:59 CET]
éppen ez a téma volt a családi asztalnál, ugyanis vidéken vagyok jóanyám névnapján. “anélkül is van elég gond az életeben, hogy haragudjunk még másokra, azt az egy két embert meg maximum elkerüljük”
a délelőttöt gondolkodással töltöttem a körte fa alatt a függőágyban. mindig rájövök, hogy hogyan kéne, csak mindig felkelek abból a rohadt ágyból. az a probléma. ott maradok inkább.
na irány vissza a valóságba.
jó hétvégét
Dal a nehézségről
Nehéz ebben a pillanatban
Veled lenni gondolatban
Sűrű, nehéz éjjel
Zavaros, fakó képpel.
Nehéz látni ami nincs ott
Távoli fénylő kis pont
Szemedben, emlékedben
Hinni csak a reményekben.
Nehéz válladra nem gondolni
Helyetted párnát símogatni,
Pedig illatod sem érzem,
Te sem vagy már éppen.
Hagyhattuk volna, hogy menjen együtt
Nehéz volt, de tönkretettük,
Hagyhatjuk így tönkremenve,
Nehéz lesz így mindörökre.