büszkeség

[23:30 CET]

gondolom mindenki egyetért abban, hogy a büszkeség relatív. sok minden befolyásolja az éppeni megítélését, és még csak nem is arra gondolok, hogy más-más ember, hanem magunkban, pillanatnyi hangulatunk is befolyásolja azt.

lehetünk ugye önmagunkra. ez érdekes dolog, kinek milyen és mekkora az egója, mennyire küzd önértékelési problémákkal stb. nagyon nehéz büszkének lenni magunkra, mert egyrészt ha azok vagyunk, máris bűntudatot érzünk, hogy esetleg kicsit beképzeltek lennénk. én önértékelési problémákkal is küzdök (nem kicsit) és nagyon ritkán vagyok büszke magamra.

lehetünk a mellettünk lévőkre, párunkra, szüleinkre, testvérre, stb. ez megint érdekes, mert pl. fontos, hogy ha az ember kimegy az utcára elmondhassa, hogy valaki olyan ember oldalán teszi ezt, akire büszke tud lenni. pl ha a párja szélhámos, vagy balfék, vagy olyan akit takargatnia kell maga előtt (is), akkor az előbb-utóbb befullad. felteszi a kérdést, hogy ilyen anyát/apát akarok a gyerekeknek? ha én nem tudok  büszke lenni rá akkor a gyerek majd képes lesz? és az értékrendek? képesek vagyunk “kimosni” a másikat, mert szeretjük, vagy ritkább esetben, mert sérti az egónkat, hogy egy “ilyennel” vagyunk. de ez csak ideig-óráig megy. én mindig megvédtem azt aki mellett volt, ha bántották, vagy próbálták szapulni. ha igazságot is láttam benne, esetleg próbáltam vele beszélni erről, hogy figyeljen oda és esetleg ha tud válljon jobbá - olyanná, hogy saját magának jobb legyen. több-kevesebb sikerrel.

ez érdekes téma. régesrég soha nem szóltam semmiért, aztán hirtelen megváltoztam, mert egyik legnagyobb gondnak tartottam a kudarcokkal teli magánéletemben, hogy mindenkire ráhagyok mindent. de átestem a ló túloldalára. ettől most megrettentem és megint nem szólok semmiért - vagy el tudom fogadni, vagy nem. ilyen az élet… egyik sem jó, és fel van írva a “todo”-imba, hogy ezen változtassak. rajta vagyok a témán.

aki ezt most olvasod, te büszke vagy magadra? lehetsz büszke? ha nem, biztosan nem? gondold át. fontos, hogy rendberakd az önbecsülésed. ha ez megvan, próbáld meg átgondolni, hogy a párodra (ha van), szeretteidre büszke tudsz lenni? emeltfővel, meg minden? tartozol ennyivel magadnak, hogy átgondold. egyszerűnek látszik, pedig nem az. nagyon is nehéz. ahogy visszaolvasom amit írtam, mintha nem is én lennék. hírdetem, hogy a szerelem vak meg minden, és lángolj meg égj el. de akkor is. a háttérben meghúzódnak ilyen “alantos” dolgok. és igenis. néha fontos, hogy mit gondolnak rólad. legalábbis azok, akik számítanak.

jóéjt.